Az alábbiakban bemutatjuk a csapágygyártási folyamat öt gyakori hibáját.

A gyártási folyamat során a kovácsoláson, hengerlésen, lyukasztáson, esztergáláson, köszörülésen, hőkezelésen és egyéb eljárásokon átmenő csapágyalkatrészeken mindenféle hiba előfordulhat.Az alábbiakban bemutatjuk a csapágygyártási folyamat öt gyakori hibáját.

1, kovácsolási hibák – kovácsolás hajtogatás

Az egyenetlen vágóanyag, sorja, repülő él és egyéb okok miatt könnyen kialakítható a felületen a ráncfelvarrás, melyre jellemző a vastag hajtogatás, szabálytalan forma, könnyen megjelenik az alkatrészek felületén.
Jobb, ha fluoreszkáló mágnesport használ a hibaészleléshez, hogy a hibakijelzés tisztább és intuitívabb legyen.Kovácsolt és hajtogatott mágneses jelek és a felület egy bizonyos szögben a vonal, horony és hal pikkelyes lap.
A hibás metszetből metallográfiai mintákat készítettem, és mikroszkóp alatt figyelték meg.A hibás farok kerek és tompa, mindkét oldala sima, és nyilvánvaló oxidációs jelenség volt.A hibában anyagzárványt és egyéb idegen testet nem találtunk.Miután a hideg sav megkorrodálta a metallográfiai próbatestet, a hibás rész és annak két oldala komoly szénmentesítést és oxidációt mutatott.Megfigyeltük a hibaréteg felületi morfológiáját, és a képlékeny alakváltozási nyomok jól láthatóak voltak, szakadási törésmorfológia nélkül.Mikrokeménység-vizsgálattal és metallográfiai megfigyeléssel a karburáló keményedési jelenség különböző mértékben volt jelen a hibaréteg felületén.Összefoglalva, a hibának a hőkezelés és az oltás előtt léteznie kellett, és kommunikálnia kellett a külvilággal, és kovácsolt hajtogatásnak ítélték.

2, kovácsolási hibák – kovácsolás túlégése

Túlmelegedés lép fel, ha a kovácsolás melegítési hőmérséklete túl magas, és a tartási idő túl hosszú.Súlyos esetekben szemcsehatár oxidáció vagy akár olvadás is előfordulhat.A mikroszkópos megfigyelés azt mutatja, hogy a felületi réteg fémszemcsehatára oxidálódott és éles szöggel repedezett.Sőt, azokon a területeken, ahol a fém belső összetétele jobban elkülönült, a szemcsehatárok is olvadni kezdtek, súlyos esetekben pedig hegyes barlangok alakultak ki.A túlégett anyagot ebben a hibás állapotban kovácsolják, erős kalapácskovácsolásnak, lyukasztásnak és köszörülésnek vetik alá, és a hiba itt elszakad, nagyobb hibát képezve.A kovácsolás erősen túlégett felülete narancshéjszerű, finom repedésekkel és vastag oxidhéjjal.
Célszerű fluoreszkáló mágnesport használni a hibák észleléséhez, hogy a hibakijelzés tisztább legyen.A lyukakat a kovácsolás túlégetési hibái okozzák.
A defektusszelvény mentén készített metallográfiai minták mikroszkópos megfigyelése azt mutatta, hogy a lyukak a felületen és a másodlagos felületen eloszlanak.A lyukak egyes részein szögletesek voltak, különböző méretűek és mélységük nem volt.A széleken finom repedések és egyes területeken szemcsehatár oxidáció volt látható.Ezenkívül megfigyelték a törésfelületet, miután a hibalyukak mentén összetörték.Megállapították, hogy a törés kő alakú, és nagyszámú lyuk és mikrorepedés oszlott el rajta.

3. Kioltó repedés

Az oltási folyamat során, ha az oltási hőmérséklet túl magas vagy a hűtési sebesség túl gyors, a belső feszültség nagyobb, mint az anyag törési szilárdsága, oltási repedések keletkeznek.
Fluoreszkáló mágneses részecskék vizsgálatát kell alkalmazni az érzékenység és a megbízhatóság javítása érdekében.A kioltási hibák mágneses jelei általában ferdék, kör alakúak, dendritesek vagy retikulárisak, széles kiindulási helyzetűek, és fokozatosan elvékonyodnak a nyújtási irány mentén.
Alapvetően a kerületi irányú eloszlás mentén, farok elvékonyodik.A metallográfiai minta készítéséhez szükséges repedés kivágása után látható, hogy a repedés nagyon mély, alapvetően merőleges a külső felületre, és a repedésben nem található anyagzáródás és egyéb idegen test.Megfigyelték, hogy a törés törékeny volt, és a törés felülete nyilvánvalóan pirokromatikus.

4, köszörülési hibák

Az oltási folyamat során, ha az oltási hőmérséklet túl magas vagy a hűtési sebesség túl gyors, a belső feszültség nagyobb, mint az anyag törési szilárdsága, oltási repedések keletkeznek.
Fluoreszkáló mágneses részecskék vizsgálatát kell alkalmazni az érzékenység és a megbízhatóság javítása érdekében.A kioltási hibák mágneses jelei általában ferdék, kör alakúak, dendritesek vagy retikulárisak, széles kiindulási helyzetűek, és fokozatosan elvékonyodnak a nyújtási irány mentén.
Alapvetően a kerületi irányú eloszlás mentén, farok elvékonyodik.A metallográfiai minta készítéséhez szükséges repedés kivágása után látható, hogy a repedés nagyon mély, alapvetően merőleges a külső felületre, és a repedésben nem található anyagzáródás és egyéb idegen test.Megfigyelték, hogy a törés törékeny volt, és a törés felülete nyilvánvalóan pirokromatikus.

5. Nyersanyagok hibái

A csapágyalkatrészek köszörülési folyamatában könnyen előfordulhatnak köszörülési repedések a köszörűkorong túl sok előtolása, a homokkorong tengelyének kifutása, az elégtelen vágófolyadék-ellátás és a köszörűkorong tompa csiszolószemcse miatt.Ezenkívül a hőkezelés során a kioltási hőmérséklet túl magas, ami az alkatrészek túlmelegedését, durva szemcséket, több maradék ausztenit térfogatot, hálót és durva részecskéket eredményez.
A köszörülési hibák mágneses nyomai általában hálósak, sugárirányúak, párhuzamosak lineárisak vagy repedezettek.A mágneses jelek vékonyak és élesek, világos körvonalúak és nagy számban vannak, amelyek általában merőlegesek az őrlési irányra.A mágneses jelek többnyire a középső részen, a kerületi irány mentén koncentrálódnak, hosszú vonal vagy dendrites, részleges bifurkáció, mágneses jelek konvergenciája formájában.
Megfigyelték, hogy a repedésszakasz finom és merőleges a felületre.A repedésszakaszban anyagzáródást, oxidréteget és egyéb idegen testet nem találtunk.